Kik vagyunk?

Az Irány Csoport egy új szellemi műhely, melynek alapítói olyan fiatalok, akik a nép-nemzeti gondolatiság talaján, annak alapvetéseit megőrizve, új politikai közösség és ideológia megalkotásán munkálkodnak.

Címkék

1956 (3) 1968 (1) 68 (1) abortusz (1) aggtelek (1) alföldi róbert (3) angol (1) ángyán (1) ángyán józsef (1) aquila (1) árvíz (1) bajnai (1) baloldal (2) beszélgetés (1) bicskey lukács (1) böllér (1) buzgár (1) cigaretta (1) cigi (1) csicsmann (1) csicsmann lászló (2) csoport (1) daniel cohn-bendit (1) demográfia (1) dezső (1) disznó (1) dohány (1) doppeladler (1) duna (1) együttműködési (1) emberek a havason (1) erdély (1) fazekas sándor (2) felvidék (1) fertő (1) földikutya (1) forradalom (2) fórum (1) gőgös zoltán (1) gordon (1) gyarmati (1) gyarmati dezső (1) haha (1) hamasz (1) harmadikút (1) hettita (1) hollókő (1) irán (1) irány (1) istván (1) istván a király (1) iszlám (1) izrael (1) jézusfaragó ember (1) jobboldal (2) kárpátalja (1) katolikus (1) kétfejű (1) kettős mérce (1) kínai (1) király (1) kisebbség (1) kommunizmus (1) koncz gábor (1) koppány (2) kossuth (1) Kovács Imre (1) közel-kelet (2) Kulturkampf (1) lakitelek (1) Lezsák Sándor (1) liberalizmus (1) lmp (1) malac (1) megállapodás (1) mgtsz (1) milla (1) mkp (1) nemzeti (1) nemzeti dohánybolt (1) Nemzeti Parasztpárt (1) nemzeti színház (1) népesség (1) népfőiskola (1) népiség (4) nfa (1) nógrádi (1) nógrádi györgy (2) november (1) november 4 (1) nyelvtanulás (1) nyírő józsef (1) pápa (1) ppte (1) publikáció (1) publikációk (1) rádió (1) római part (1) sas (1) sayfo (1) sayfo omár (1) sayfo omar (1) szabó rebeka (1) szdsz (1) szeged (1) székely (1) szelei (1) szent istván (1) szlovákia (1) terhesség (1) terror háza (1) tokaj (1) trafik (1) turul (1) új színház (1) ukrajna (1) vajk (2) varju lászló (1) vass krisztián (1) vazul (2) vetélés (1) világörökség (1) Címkefelhő

Irány a Facebook!

Naptár

május 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31

Szelei István: A cigányság kérdéséhez

2012.09.01. 00:12 Irány Csoport

Egy országon belül a különféle etnikumok együttélésének kérdése mindig attól függ, hogy az adott nemzetiség szervesen illeszkedik-e a többségi társadalomba, avagy sem. A nemzetiségi közösségek lelkülete különböző, más-más karakterrel bír. Egyértelmű, hogy nem lehet a magyarországi szlovákok, románok kérdését összemosni a cigányságéval. Elsősorban a kulturális sorompó megléte miatt.

Egy magyarországi szlovák és román ma kulturális és gazdasági szempontból is szimbiózisban van a magyar nemzetben. Természetesen ez nem pusztán a számarány kérdése, hanem az adott etnikum lelki stabilitásáé. A cigányság egykoron a társadalom testének perifériáján mozgott. Kisebb számaránya és belső hagyományos világának zártsága védelmet nyújtott számára attól függetlenül, hogy anyaországgal nem rendelkezett. A globalizáció azonban felbomlasztotta ezt, a cigányok száma demográfiailag megugrott, kulturálisan és gazdaságilag is a helyüket vesztették.

Szólj hozzá!

Címkék: publikációk szelei

Szelei István: Népiség, egy organikus társadalom iránya

2012.08.31. 00:16 Irány Csoport

A gazdaság sok évezreden keresztül helyi, lokális gazdaság volt. Legjellemzőbb típusa a hagyományos parasztgazdaság, ahol a parasztcsalád minden szükségletének kielégítését a családtagok közös munkájával működtetett „háztáji” gazdaság szolgálja. Még száz éve Magyarországon is, a parasztgazdaságok zöme csak „sót és petróleumot” szerzett be a boltból, minden más a saját gazdaságból került ki. A parasztportán szükséges ipari munkát is (házépítés, ruházat, szerszámok készítse, stb.) nagyrészt a családtagok maguk végezték a család számára. A hagyományos parasztcsaládon belül olyan munkamegosztás volt, melyet a nemek és az életkorok határoztak meg. A hagyományos parasztcsalád munkamegosztása a testvériségen alapult: a családtagok nem „számolnak el” egymással – „te ennyit köszönhetsz nekem, én meg annyit neked”, hanem a kölcsönösség testvéri elve érvényesül. Nagyobb munkáknál a közösség kalákaszerű munkaszerveződése szintén ezen organikus elvek szerint működött, mindenféle pénzügyi haszon s kamatos gondolkodás nélkül. A kalákában való munka ugyanis szintén a közösségen belüli kapcsolatok kölcsönösségén alapult, közvetítői elszámolás nélkül.

Szólj hozzá!

Címkék: publikáció népiség

süti beállítások módosítása