Egy országon belül a különféle etnikumok együttélésének kérdése mindig attól függ, hogy az adott nemzetiség szervesen illeszkedik-e a többségi társadalomba, avagy sem. A nemzetiségi közösségek lelkülete különböző, más-más karakterrel bír. Egyértelmű, hogy nem lehet a magyarországi szlovákok, románok kérdését összemosni a cigányságéval. Elsősorban a kulturális sorompó megléte miatt.
Egy magyarországi szlovák és román ma kulturális és gazdasági szempontból is szimbiózisban van a magyar nemzetben. Természetesen ez nem pusztán a számarány kérdése, hanem az adott etnikum lelki stabilitásáé. A cigányság egykoron a társadalom testének perifériáján mozgott. Kisebb számaránya és belső hagyományos világának zártsága védelmet nyújtott számára attól függetlenül, hogy anyaországgal nem rendelkezett. A globalizáció azonban felbomlasztotta ezt, a cigányok száma demográfiailag megugrott, kulturálisan és gazdaságilag is a helyüket vesztették.
Szelei István: A cigányság kérdéséhez
2012.09.01. 00:12 Irány Csoport
Szólj hozzá!
Címkék: publikációk szelei
Szelei István: Népiség, egy organikus társadalom iránya
2012.08.31. 00:16 Irány Csoport
A gazdaság sok évezreden keresztül helyi, lokális gazdaság volt. Legjellemzőbb típusa a hagyományos parasztgazdaság, ahol a parasztcsalád minden szükségletének kielégítését a családtagok közös munkájával működtetett „háztáji” gazdaság szolgálja. Még száz éve Magyarországon is, a parasztgazdaságok zöme csak „sót és petróleumot” szerzett be a boltból, minden más a saját gazdaságból került ki. A parasztportán szükséges ipari munkát is (házépítés, ruházat, szerszámok készítse, stb.) nagyrészt a családtagok maguk végezték a család számára. A hagyományos parasztcsaládon belül olyan munkamegosztás volt, melyet a nemek és az életkorok határoztak meg. A hagyományos parasztcsalád munkamegosztása a testvériségen alapult: a családtagok nem „számolnak el” egymással – „te ennyit köszönhetsz nekem, én meg annyit neked”, hanem a kölcsönösség testvéri elve érvényesül. Nagyobb munkáknál a közösség kalákaszerű munkaszerveződése szintén ezen organikus elvek szerint működött, mindenféle pénzügyi haszon s kamatos gondolkodás nélkül. A kalákában való munka ugyanis szintén a közösségen belüli kapcsolatok kölcsönösségén alapult, közvetítői elszámolás nélkül.