A baloldali ellenzéki pártok közös választási listájával összefüggő legérdekesebb jogi kérdés, hogy melyik pártok és milyen formában alakíthatnak parlamenti frakciót. A frakció léte ugyanis alapvetően járul hozzá egy-egy párt parlamenti politizálásához. A Házszabály értelmében vagy a baloldali országos lista alakít közösen egy frakciót, vagy az MSZP lehet az egyetlen olyan párt a szövetségben, amelynek önálló frakciója lehet. A Házszabály szerint a szövetség kisebb pártjai úgy sem alakíthatnak önálló frakciót, hogy a szövetség más tagjainak csatlakozását elfogadják, és ezzel egyébként elérnék a frakcióalakításhoz szükséges öt fős létszámot.
Képviselőcsoport alakítása a pártok számára többletjogosultságokat jelent nemcsak a parlamenti eszközök használatában, de a politikai befolyás tekintetében is, továbbá gazdálkodási kérdéseket is érint. A frakcióalakítás fontos politikai és jogi kérdés minden parlamenti ciklusban. Az előző ciklus parlamenti jogi történéseit például legfőképpen az MSZP-ből kiváló DK-s képviselők frakcióalakítási kísérlete vagy az LMP Alkotmánybíróság által is támogatott frakciómentési törekvése jellemezte.
Az új Országgyűlés megalakulásának napján hatályba lépő Házszabály 1-2. §-a szabályozza a képviselőcsoport megalakítás szabályait. Ennek értelmében országgyűlési képviselőcsoport alakítására a képviselők előző általános választásán országos pártlistát állító és mandátumot szerző, ugyanazon párthoz tartozó képviselők jogosultak. Ezek a pártok közös vagy önálló képviselőcsoport alakítására jogosultak úgy, hogy képviselőcsoportot legalább öt képviselő hozhat létre. Amelyik önálló pártlista átlépte ugyan a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 %-os küszöböt, de ötnél kevesebb képviselői helyhez jutott, a Házszabály alapján kedvezményesen három fővel is megalakíthatja saját képviselőcsoportját. Ezt a rendelkezést azonban csupán az önálló országos listát állító pártok esetében lehet csak alkalmazni, a múlt vasárnapi országgyűlési választásokon indult baloldali közös pártlista tekintetében nem.
Fontos, eddig kevésbé elemzett kitétel, hogy a Házszabály meghatározza azt is, hogy mely esetekben kell egy képviselőt ugyanazon párthoz tartozónak tekinteni. Ennek értelmében azt a képviselőt kell párthoz tartozónak tekinteni, aki vagy a párt tagja, vagy párt jelöltjeként indult a választáson, vagy olyan független, illetve függetlenné vált képviselő, akinek csatlakozását a képviselőcsoport elfogadta. A Házszabály szerint tehát a frakciót alakítani kívánó legalább öt képviselőnek vagy ugyanazon párt tagjának kellene lennie, vagy ugyanazon párt jelöltjeként kellett volna a választásokon elindulnia. Fontos ezzel kapcsolatban megjegyezni, hogy természetesen egy frakcióhoz bárki csatlakozhat, de ekkor is szükséges az öt ugyanazon párthoz tartozó tag, tehát legfeljebb hatodikként léphet közéjük.
A Házszabály alapján képviselőcsoportot alakítani a képviselők előző általános választásán, azaz annak időpontjában ugyanazon párthoz tartozó képviselők jogosultak, ami kizárja annak lehetőségét is, hogy egyes mandátumot szerzett képviselők – a képviselőcsoportok megalakítását megelőzően – más pártba „átjelentkezzenek”.
Összefoglalva az mondható el, hogy a Házszabály egyértelmű abból a szempontból, hogy csak a pártok tagjait vagy az országgyűlési választáson a párt jelöltjeként – azaz ez esetben nem feltétel a párttagság – induló képviselőket kell a párt jelöltjének tekinteni. Mivel ezeknek a feltételeknek a választás során kell fennállniuk, nem lehetséges egyrészt az, hogy egy párt által a parlamentbe juttatott képviselő egy pártszövetség másik tagjához csatlakozzon, másrészt az sem, hogy ez a képviselő az új Országgyűlés megalakulásakor belépjen egy másik pártba, mint amelynek jelöltjeként indult, és az új pártja frakciójának legyen tagja.
A fenti rendelkezések alapján tehát az MSZP-EGYÜTT-DK-PM-MLP baloldali szövetségnek csupán egyetlen jogi lehetősége van: közösen jogosultak a frakcióalakításra. Ennek hiányában a fennálló szabályozás értelmében csupán az MSZP tud önállóan frakciót alakítani, így a DK négy képviselője, az Együtt- PM négy képviselője (mivel nem volt önálló az országos listájuk) és az MLP egy-egy képviselői pedig függetlenként kezdhetik meg a parlamenti munkát.
Szerző: Dr. Vértesy László, PhD jur. PhD œc., egyetemi adjunktus, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Közjogi Intézet
