Kik vagyunk?

Az Irány Csoport egy új szellemi műhely, melynek alapítói olyan fiatalok, akik a nép-nemzeti gondolatiság talaján, annak alapvetéseit megőrizve, új politikai közösség és ideológia megalkotásán munkálkodnak.

Címkék

1956 (3) 1968 (1) 68 (1) abortusz (1) aggtelek (1) alföldi róbert (3) angol (1) ángyán (1) ángyán józsef (1) aquila (1) árvíz (1) bajnai (1) baloldal (2) beszélgetés (1) bicskey lukács (1) böllér (1) buzgár (1) cigaretta (1) cigi (1) csicsmann (1) csicsmann lászló (2) csoport (1) daniel cohn-bendit (1) demográfia (1) dezső (1) disznó (1) dohány (1) doppeladler (1) duna (1) együttműködési (1) emberek a havason (1) erdély (1) fazekas sándor (2) felvidék (1) fertő (1) földikutya (1) forradalom (2) fórum (1) gőgös zoltán (1) gordon (1) gyarmati (1) gyarmati dezső (1) haha (1) hamasz (1) harmadikút (1) hettita (1) hollókő (1) irán (1) irány (1) istván (1) istván a király (1) iszlám (1) izrael (1) jézusfaragó ember (1) jobboldal (2) kárpátalja (1) katolikus (1) kétfejű (1) kettős mérce (1) kínai (1) király (1) kisebbség (1) kommunizmus (1) koncz gábor (1) koppány (2) kossuth (1) Kovács Imre (1) közel-kelet (2) Kulturkampf (1) lakitelek (1) Lezsák Sándor (1) liberalizmus (1) lmp (1) malac (1) megállapodás (1) mgtsz (1) milla (1) mkp (1) nemzeti (1) nemzeti dohánybolt (1) Nemzeti Parasztpárt (1) nemzeti színház (1) népesség (1) népfőiskola (1) népiség (4) nfa (1) nógrádi (1) nógrádi györgy (2) november (1) november 4 (1) nyelvtanulás (1) nyírő józsef (1) pápa (1) ppte (1) publikáció (1) publikációk (1) rádió (1) római part (1) sas (1) sayfo (1) sayfo omár (1) sayfo omar (1) szabó rebeka (1) szdsz (1) szeged (1) székely (1) szelei (1) szent istván (1) szlovákia (1) terhesség (1) terror háza (1) tokaj (1) trafik (1) turul (1) új színház (1) ukrajna (1) vajk (2) varju lászló (1) vass krisztián (1) vazul (2) vetélés (1) világörökség (1) Címkefelhő

Irány a Facebook!

Naptár

július 2020
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31

Lovas Miklós: Kisebbségi nyelvhasználat Ukrajnában

2012.09.26. 14:01 Irány Csoport

Az ukránnal egyenrangú állami státust adna az orosz nyelvnek Ukrajnában az a törvényjavaslat, amelyet a kormányzó Régiók Pártjának képviselője nyújtott be. Az ukrán parlament honlapján hétfőn közzétett javaslat szerzője, Olekszandr Csernomorov indoklása szerint az orosz nyelv nem tekinthető kisebbségi nyelvnek Ukrajnában, ahol – mint írja – a lakosságnak legalább a fele használja az oroszt a hétköznapi kommunikációban. A képviselő emellett javasolja, hogy minősítsék „őslakos népnek” a jelenlegi ukrán állam területén élő oroszokat. Amennyiben az ukránoknak joguk van magukat nemzetnek nevezni, úgy az oroszoknak is minden jogalapjuk megvan arra, hogy őslakos népként nevezzék meg őket, nem pedig nemzeti kisebbségként, aminek sem lélekszámuk miatt nem tekinthetők, sem az alapján, amivel közös civilizációnk fejlődéséhez hozzájárultak” – idézett az Ukrinform a javaslat indoklásából. Megfigyelők szerint várható, hogy a törvényjavaslatot heves tiltakozással fogadja az ukrán nyelv használatának visszaszorulásáért aggódó ellenzék.

(Forrás: Nyelv és Tudomány 2012. szeptember 26.)

Talán még emlékszünk: az ukrán Legfelsőbb Tanács (Verhovna Rada) június 5-én „Az állami nyelvpolitika alapjai” címmel, első olvasatban elfogadta az új nyelvtörvény tervezetét. A javaslatot először május 24-én tűzték napirendre, ám az ellenzéki képviselők összeverekedtek a kormánypártiakkal és a plenáris ülés botrányba fulladt. A törvényt aztán július 3-án elfogadta a parlament és felcsillant a remény, hogy a kisebbségek hivatalosan is használhatják anyanyelvüket egy adott közigazgatási egységen belül, amennyiben arányuk eléri a 10 százalékot. Az eredeti javaslat értelmében az ukránnal azonos, lényegében államnyelvi státust kapott volna egyes közigazgatási egységeken belül a magyar, az orosz, a belorusz, a bolgár, az örmény, a gagauz, a jiddis, a krími tatár, a moldovai, a német, az újgörög, a lengyel, a roma, a román, a szlovák, a ruszin, a karaim és a krimcsak. Az új nyelvtörvény rendelkezései szerint a hadsereget és az egyéb fegyveres erőket kivéve a kisebbségi nyelvek az élet minden területén használhatók lettek volna, így az oktatásban és a tömegtájékoztatásban is. A jogszabály, lényegében a 2011. évi törvényjavaslat felújított változata, mely paradox módon a Velencei Bizottság Ukrajnába látogató delegációvezetőjének és az EBESZ kisebbségügyi főbiztosának ellenállásán bukott meg, akik ellenezték a törvényjavaslat előterjesztését - megütközést váltva ki ezzel mind az ukrán hatalomból, mind pedig a nemzeti kisebbségek képviselőiből.

A törvényt kezdetben üdvözölte a helyi magyar politikai elit, mind a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, mind az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség, melynek tiszteletbeli elnöke, Dr. Tóth Mihály részt is vett a kodifikációs eljárásban. A KMKSZ vezetői azonban már a kezdetekkor óvtak attól, hogy naivan higgyünk a törvény tényleges végrehajtásában.  Brenzovics László, a párt alelnöke még júliusban elmondta, jelentős kétségeket vet fel az új nyelvtörvény majdani kárpátaljai alkalmazásával kapcsolatban, hogy a régi nyelvtörvény szintén jelentős jogokat biztosított a nemzetiségi nyelvhasználatot illetően, melyekkel az érintettek addig sem élnek kellőképpen. Példaként a Beregszászi járást említette, amelynek a képviselő-testületében hivatalosan is használható lenne a magyar nyelv – ráadásul ehhez a tolmácskészülékeket már beszerezték – és az okmányok is készülhetnének magyar nyelven, de ez nem valósul meg, mivel a többségében magyar testület tagjai – mint fogalmazott – tört orosz és ukrán nyelven tanácskoznak!

Azóta a szkeptikusok előrejelzései beigazolódtak: Hanna German, Janukovics ukrán elnök tanácsadója egy nyilatkozatában előrebocsátotta, hamarosan  20-30  százalékra  emelkedhet  a  jogszabály  kisebbségi  nyelvekre  vonatkozó érvényességi küszöbe. Mihajlo Csecsetov, a kormányzó Régiók Pártjának (RP) egyik prominense pedig leszögezte, az ukránon kívül csak az orosz nyelv tarthat igényt különleges státuszra. Tekintettel azonban arra, hogy az új nyelvtörvény nem fogalmaz egyértelműen, Kárpátalján még bíznak a magyar közösség számára kedvező végrehajtásban, és láthatólag igyekeztek is elébe menni az eseményeknek:

A KMKSZ szeptember 7-én határozat tervezettel érkezett a vári tanács ülésére, mely az új nyelvtörvény 7. paragrafusára és a népszámlálási adatokra hivatkozva egyértelműen leszögezte volna, hogy Beregszász város területén a magyar nyelv regionális státussal bír, és a jogszabály érvényesítésére vonatkozó intézkedések kidolgozása mellett azt is elrendelte volna, hogy erről a város lakosságát tájékoztassák. Az UMDSZ és az RP által alkotott többség azonban a javaslatot leszavazta és helyette saját tervezetét fogadtatta el, mely az alábbi visszafogott megfogalmazást tartalmazza: „Beregszász város területén Ukrajna törvénye Az állami nyelvpolitika alapjairól 7. paragrafusa értelmében az ukrán mint államnyelv mellett elterjedt a magyar nyelv mint regionális, ezért irányában a regionális nyelvek alkalmazására vonatkozó intézkedések foganatosítandók". 

Az RP egyes prominenseiből azonban már az eddigi kárpátaljai fejlemények is komoly indulatokat váltottak ki. Tekintve, hogy a kormánypártnak az orosz ajkú lakosság megszólítása az elsőszámú célja, méghozzá oly módon, hogy ez által minél kevesebb ukrán ajkú szavazót veszítsen el, valószínűsíthető, hogy az októberre esedékes választások után az RP – amennyiben hatalmon marad, úgy módosítja a törvényt, hogy az csak az orosz ajkú lakosságnak ad majd tényleges kedvezményeket.

(Források : MTI, KIM, Kitekinto.hu, karpatalja.ma)

Szólj hozzá!

Címkék: ukrajna kárpátalja kisebbség

A bejegyzés trackback címe:

https://iranycsoport.blog.hu/api/trackback/id/tr354809572

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.