Kik vagyunk?

Az Irány Csoport egy új szellemi műhely, melynek alapítói olyan fiatalok, akik a nép-nemzeti gondolatiság talaján, annak alapvetéseit megőrizve, új politikai közösség és ideológia megalkotásán munkálkodnak.

Címkék

1956 (3) 1968 (1) 68 (1) abortusz (1) aggtelek (1) alföldi róbert (3) angol (1) ángyán (1) ángyán józsef (1) aquila (1) árvíz (1) bajnai (1) baloldal (2) beszélgetés (1) bicskey lukács (1) böllér (1) buzgár (1) cigaretta (1) cigi (1) csicsmann (1) csicsmann lászló (2) csoport (1) daniel cohn-bendit (1) demográfia (1) dezső (1) disznó (1) dohány (1) doppeladler (1) duna (1) együttműködési (1) emberek a havason (1) erdély (1) fazekas sándor (2) felvidék (1) fertő (1) földikutya (1) forradalom (2) fórum (1) gőgös zoltán (1) gordon (1) gyarmati (1) gyarmati dezső (1) haha (1) hamasz (1) harmadikút (1) hettita (1) hollókő (1) irán (1) irány (1) istván (1) istván a király (1) iszlám (1) izrael (1) jézusfaragó ember (1) jobboldal (2) kárpátalja (1) katolikus (1) kétfejű (1) kettős mérce (1) kínai (1) király (1) kisebbség (1) kommunizmus (1) koncz gábor (1) koppány (2) kossuth (1) Kovács Imre (1) közel-kelet (2) Kulturkampf (1) lakitelek (1) Lezsák Sándor (1) liberalizmus (1) lmp (1) malac (1) megállapodás (1) mgtsz (1) milla (1) mkp (1) nemzeti (1) nemzeti dohánybolt (1) Nemzeti Parasztpárt (1) nemzeti színház (1) népesség (1) népfőiskola (1) népiség (4) nfa (1) nógrádi (1) nógrádi györgy (2) november (1) november 4 (1) nyelvtanulás (1) nyírő józsef (1) pápa (1) ppte (1) publikáció (1) publikációk (1) rádió (1) római part (1) sas (1) sayfo (1) sayfo omár (1) sayfo omar (1) szabó rebeka (1) szdsz (1) szeged (1) székely (1) szelei (1) szent istván (1) szlovákia (1) terhesség (1) terror háza (1) tokaj (1) trafik (1) turul (1) új színház (1) ukrajna (1) vajk (2) varju lászló (1) vass krisztián (1) vazul (2) vetélés (1) világörökség (1) Címkefelhő

Irány a Facebook!

Naptár

augusztus 2019
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31

Vértesy László: Baloldali egység hiányában egyedül az MSZP alakíthat frakciót

2014.04.26. 14:41 Irány Csoport

A baloldali ellenzéki pártok közös választási listájával összefüggő legérdekesebb jogi kérdés, hogy melyik pártok és milyen formában alakíthatnak parlamenti frakciót. A frakció léte ugyanis alapvetően járul hozzá egy-egy párt parlamenti politizálásához. A Házszabály értelmében vagy a baloldali országos lista alakít közösen egy frakciót, vagy az MSZP lehet az egyetlen olyan párt a szövetségben, amelynek önálló frakciója lehet. A Házszabály szerint a szövetség kisebb pártjai úgy sem alakíthatnak önálló frakciót, hogy a szövetség más tagjainak csatlakozását elfogadják, és ezzel egyébként elérnék a frakcióalakításhoz szükséges öt fős létszámot.

Képviselőcsoport alakítása a pártok számára többletjogosultságokat jelent nemcsak a parlamenti eszközök használatában, de a politikai befolyás tekintetében is, továbbá gazdálkodási kérdéseket is érint. A frakcióalakítás fontos politikai és jogi kérdés minden parlamenti ciklusban. Az előző ciklus parlamenti jogi történéseit például legfőképpen az MSZP-ből kiváló DK-s képviselők frakcióalakítási kísérlete vagy az LMP Alkotmánybíróság által is támogatott frakciómentési törekvése jellemezte.

Az új Országgyűlés megalakulásának napján hatályba lépő Házszabály 1-2. §-a szabályozza a képviselőcsoport megalakítás szabályait. Ennek értelmében országgyűlési képviselőcsoport alakítására a képviselők előző általános választásán országos pártlistát állító és mandátumot szerző, ugyanazon párthoz tartozó képviselők jogosultak. Ezek a pártok közös vagy önálló képviselőcsoport alakítására jogosultak úgy, hogy képviselőcsoportot legalább öt képviselő hozhat létre. Amelyik önálló pártlista átlépte ugyan a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 %-os küszöböt, de ötnél kevesebb képviselői helyhez jutott, a Házszabály alapján kedvezményesen három fővel is megalakíthatja saját képviselőcsoportját. Ezt a rendelkezést azonban csupán az önálló országos listát állító pártok esetében lehet csak alkalmazni, a múlt vasárnapi országgyűlési választásokon indult baloldali közös pártlista tekintetében nem.

Fontos, eddig kevésbé elemzett kitétel, hogy a Házszabály meghatározza azt is, hogy mely esetekben kell egy képviselőt ugyanazon párthoz tartozónak tekinteni. Ennek értelmében azt a képviselőt kell párthoz tartozónak tekinteni, aki vagy a párt tagja, vagy párt jelöltjeként indult a választáson, vagy olyan független, illetve függetlenné vált képviselő, akinek csatlakozását a képviselőcsoport elfogadta. A Házszabály szerint tehát a frakciót alakítani kívánó legalább öt képviselőnek vagy ugyanazon párt tagjának kellene lennie, vagy ugyanazon párt jelöltjeként kellett volna a választásokon elindulnia. Fontos ezzel kapcsolatban megjegyezni, hogy természetesen egy frakcióhoz bárki csatlakozhat, de ekkor is szükséges az öt ugyanazon párthoz tartozó tag, tehát legfeljebb hatodikként léphet közéjük.

A Házszabály alapján képviselőcsoportot alakítani a képviselők előző általános választásán, azaz annak időpontjában ugyanazon párthoz tartozó képviselők jogosultak, ami kizárja annak lehetőségét is, hogy egyes mandátumot szerzett képviselők – a képviselőcsoportok megalakítását megelőzően – más pártba „átjelentkezzenek”.

Összefoglalva az mondható el, hogy a Házszabály egyértelmű abból a szempontból, hogy csak a pártok tagjait vagy az országgyűlési választáson a párt jelöltjeként – azaz ez esetben nem feltétel a párttagság – induló képviselőket kell a párt jelöltjének tekinteni. Mivel ezeknek a feltételeknek a választás során kell fennállniuk, nem lehetséges egyrészt az, hogy egy párt által a parlamentbe juttatott képviselő egy pártszövetség másik tagjához csatlakozzon, másrészt az sem, hogy ez a képviselő az új Országgyűlés megalakulásakor belépjen egy másik pártba, mint amelynek jelöltjeként indult, és az új pártja frakciójának legyen tagja.

A fenti rendelkezések alapján tehát az MSZP-EGYÜTT-DK-PM-MLP baloldali szövetségnek csupán egyetlen jogi lehetősége van: közösen jogosultak a frakcióalakításra. Ennek hiányában a fennálló szabályozás értelmében csupán az MSZP tud önállóan frakciót alakítani, így a DK négy képviselője, az Együtt- PM négy képviselője (mivel nem volt önálló az országos listájuk) és az MLP egy-egy képviselői pedig függetlenként kezdhetik meg a parlamenti munkát.

Szerző: Dr. Vértesy László, PhD jur. PhD œc., egyetemi adjunktus, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Közjogi Intézet

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://iranycsoport.blog.hu/api/trackback/id/tr636088472

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.