Kik vagyunk?

Az Irány Csoport egy új szellemi műhely, melynek alapítói olyan fiatalok, akik a nép-nemzeti gondolatiság talaján, annak alapvetéseit megőrizve, új politikai közösség és ideológia megalkotásán munkálkodnak.

Címkék

1956 (3) 1968 (1) 68 (1) abortusz (1) aggtelek (1) alföldi róbert (3) angol (1) ángyán (1) ángyán józsef (1) aquila (1) árvíz (1) bajnai (1) baloldal (2) beszélgetés (1) bicskey lukács (1) böllér (1) buzgár (1) cigaretta (1) cigi (1) csicsmann (1) csicsmann lászló (2) csoport (1) daniel cohn-bendit (1) demográfia (1) dezső (1) disznó (1) dohány (1) doppeladler (1) duna (1) együttműködési (1) emberek a havason (1) erdély (1) fazekas sándor (2) felvidék (1) fertő (1) földikutya (1) forradalom (2) fórum (1) gőgös zoltán (1) gordon (1) gyarmati (1) gyarmati dezső (1) haha (1) hamasz (1) harmadikút (1) hettita (1) hollókő (1) irán (1) irány (1) istván (1) istván a király (1) iszlám (1) izrael (1) jézusfaragó ember (1) jobboldal (2) kárpátalja (1) katolikus (1) kétfejű (1) kettős mérce (1) kínai (1) király (1) kisebbség (1) kommunizmus (1) koncz gábor (1) koppány (2) kossuth (1) Kovács Imre (1) közel-kelet (2) Kulturkampf (1) lakitelek (1) Lezsák Sándor (1) liberalizmus (1) lmp (1) malac (1) megállapodás (1) mgtsz (1) milla (1) mkp (1) nemzeti (1) nemzeti dohánybolt (1) Nemzeti Parasztpárt (1) nemzeti színház (1) népesség (1) népfőiskola (1) népiség (4) nfa (1) nógrádi (1) nógrádi györgy (2) november (1) november 4 (1) nyelvtanulás (1) nyírő józsef (1) pápa (1) ppte (1) publikáció (1) publikációk (1) rádió (1) római part (1) sas (1) sayfo (1) sayfo omár (1) sayfo omar (1) szabó rebeka (1) szdsz (1) szeged (1) székely (1) szelei (1) szent istván (1) szlovákia (1) terhesség (1) terror háza (1) tokaj (1) trafik (1) turul (1) új színház (1) ukrajna (1) vajk (2) varju lászló (1) vass krisztián (1) vazul (2) vetélés (1) világörökség (1) Címkefelhő

Irány a Facebook!

Naptár

augusztus 2019
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31

Nagy János: Kossuth Rádió - A szavak ereje?

2012.12.01. 11:47 Irány Csoport

radio.jpgMondják, hogy az emberek egyre kevesebb hányada hallgat rádiót, hisz' napjainkban a tömegtájékoztatásnak számos más módja létezik: kiszorít mindent az internet és az egyre modernebb, sőt kézrezállóbb, érintőképernyős eszközök, amelyekkel játszva oszthatunk meg tartalmakat, léphetünk kapcsolatba ismerőseinkkel...

És mégis, a 21. század második évtizedében, egy álmos, novemberi vasárnap estén, csakazértis elővettem a régi, sokat megélt szovjet gyártmányú zsebrádiómat, Kossuth rádiót hallgatni. Olyan ez, mint amikor valaki a vonatérkezés után hazatelefonál a családjának:

- Itt vagyok a vasútállomáson, csak lemerült a telefonom, ki tudna valaki jönni értem?

- Igen, de mégis hogyan tudtál felhívni?

- A fülkéből!

Gyakran nem is veszünk róla tudomást, hogy a régebben jó bevált technikai infrastruktúra még mindig a rendelkezésünkre áll. Ha kicsit ugyan porosan is, de még létezik, és baj esetén, vagy akár végszükségben (újabban leginkább csak olyankor) rendeltetésszerűen teszi a dolgát. Emlékszem, hogy a 2001 tavaszán lezajló tiszai árvíz idején, amikor önkéntes homokzsáktöltés után a családom minden tagja összegyűlt a nagyszülőknél, egy kis zsebrádión keresztül hallgattuk a Kossuth rádió híreit, melyben bejelentették, hogy a községünktől délre fekvő településeken a kormány elrendelte a lakosság kitelepítését. Borzongató, de történelmien emlékezetes pillanat volt az, melynek elvitathatlan részét jelentette a rádió.

A mai gyorsuló világunkban a középhullámú rádióadást leginkább a vezetékes telefonokhoz érdemes hasonlítani: jól működik, bevált, hasznos, és bár a modern kor átlagembere keveset él vele, mégis vannak helyzetek, amikor csak arra számíthatunk. Viszont még mindig vannak körülöttünk olyanok, akik kizárólag arra hagyatkoznak, de olyanok is, akik körömszakadtáig ragaszkodnak hozzá.

Kezembe vettem hát ezen hűvös vasárnap estén a régi, szovjet gyártmányú kisrádiómat, meghallgatni a híreket a Kossuth a rádió jól ismert hullámhosszán. Előtte elszavaltak két Petőfi-verset, illetve ‑ velük párban ‑ Szendrey Júlia két odaillő költeményét is. Eztán jöttek a kilenc órai hírek. Utánuk közvetlenül egy apró szignál, egy rosszat sejtető reccsenés (talán adó-relé automatika), majd egy ismert rádiós hang szavai következtek: "Adásunkat a középhullámon befejezzük. Ultrarövidhullámon, interneten, valamit műholdas vétel segítségével továbbra is hallgathatják a Kossuth Rádió műsorát. Adással a középhullámon legközelebb 4:55 perckor jelentkezünk".

2010. július 1 óta így megy ez minden este.

Szomorú vagyok, és ezzel nem vagyok egyedül ebben az országban. A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság több száz panaszos levelet kaphatott már ez ügyben, és 2010 novemberében még Pálffy István KDNP-s képviselő is kardoskodott a Parlamentben a Kossuth Rádió középhullámú sugárzásának teljes visszaállításáért. Máig eredménytelenül...

Csalódva tekertem arrébb az állomáskereső gombját, hiszen az átlagnál tapasztaltabb rádiósként tudom, hogy a mi Kossuth Rádiónk középhullámú adója 2000kW-os teljesítménnyel bír Solton, ami példátlanul erősnek számít Közép-Európában. Ez azon kevés dolgok egyike, amelyet még jól megépítettek ‑ "annak idején a szocializmusban". Tudomásom szerint ilyen teljesítményű adóval nem rendelkezik a környező országok egyike sem. A mi célunknak azonban pontosan megfelel: ellátni a Kárpát-medence összes lakóját a magyar nemzet főadójával, méghozzá állandó, stabil, kiszámítható vételi minőségben. A solti adót ezért építették, és ezt a célt folyamatosan szolgálta is.

Az alábbi ábrán a Kossuth Rádió középhullámú nappali hivatalos ellátottsága látható.

image002.jpg

1. ábra: A Kossuth Rádió nappali lefedettségi térképe. Lengyelországban még így is fogható.

forrás: a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság hivatalos honlapja.

Akik valamennyire is jártasak a rádiózásban, és ismerik a középhullámok terjedési jellegét, azok tudják, hogy az esti órákban exponenciálisan javulnak a középhullámú frekvenciák vételi lehetőségei. Míg Magyarország területén a nappali órákban csak néhány adó kielégítő vételére van lehetőség, addig estére ezek száma megsokszorozódik. Ennek fényében, a Kossuth Rádió 21:05-ös leállása után kíváncsian tekertem arrébb az állomáskeresőn, arra keresve a választ, hogy vajon milyen a kínálat a Magyar Rádión túl?

Dobrí Gyen, szól a Slovenská Rádio vagy két frekvencián, és első hallásra nehéz ugyan megkülönböztetni, de egy harmadik helyen valószínűleg egy cseh nyelvű adó jön be. A híreket jó minőségben hallom Belgrádból, utána lendületes balkáni ritmusok következnek, de ezen kívül még másik három adó is szól szerbül vagy horvátul. Szól az arab zene is ‑ valahonnan Európán kívülről (az arab államok némelyike jellemzően nagy teljesítményű adókat üzemeltet a középhullámon, pont olyat, mint a Kossuth Rádió). Kelet felől a Radio Romania valamely adása (mert ott többet is sugároznak a középhullámon) összesen hét(!) helyen hallható (ők nagyrészt éjfél után szüntetik be a műsorszórást, de néhány adójuk nemzetközi, többnyelvű speciális éjszakai adással tölti ki az éjféltől hajnalig tartó űrt). Franciául beszélő adót öt frekvencián hallottam, oroszt meglepetésszerűen csak két helyen, aztán volt még négy olasz, két német és egy spanyol nyelvű adás is. Mindezt nem egy komoly, nagyszuper vevőkészülékkel értem el, hanem a kis, szovjet zsebrádiómmal. Ezen adók többsége természetesen csak este, jórészt naplemente után fogható.

Magyar adás viszont nincs. Igény biztosan volna rá, szükség pedig annál inkább, és nemcsak a Kárpát-medencében, hanem távolabb is, főleg, ha egy nemzetben, 15 millió magyarban, csángókban és nyugati diaszpórában gondolkodunk kormányzati szinten is. Még a nemzetiségi műsorainkat sugárzó 1188KHz-es szolnoki adó is néma, ami empirikus vizsgálatok alapján Erdély jelentős részén is kielégítően fogható... lenne...

Ha térerőben ennyi jelenlétre telik az országnak, akkor valóban nem lehetnek illúzióink az élet más területein sem!

De a legmeglepőbb felfedezés csak ezután következik! Visszatekervén a Kossuth Rádió megszokott, 540kHz-es programhelyére, arab nyelven folyó diskurzust hallani, ráadásul egészen élvezhető minőségben! Egy rövid szakmai kutatás után sikerült kiderítenem, hogy a Líbiai Rádió belföldi műsora szól Tripoliból, egy 300kW-nyi teljesítményű adóval az 539kHZ-es frekvencián. Összehasonlításképpen még egyszer: a Kossuth Rádió solti adója 2000kW-os, vagyis ennél hatszor erősebb. Ekkora teljesítménnyel a Kossuth Rádió műsora ‑ éjjeli vételi körülmények között ‑ fél Európában fogható, legalábbis Ciprustól Koppenhágáig biztosan. Ezért Európában nem is osztottak ki a XX. század második felében erre a frekvenciára másik jelentősebb adót (összesen csak egy másik kisteljesítményű állomás üzemel ugyanitt ‑ Belgiumban).

Úgy tűnik azonban, hogy az NMHH illetékesei mindezt figyelmen kívül hagyják.

Az Antenna Hungária hivatalos adatai azt sugalmazzák, hogy az éjjeli órákban alig van belföldi lefedettsége a Kossuth Rádió középhullámú solti adójának.

Valószínűleg az MVTA döntéshozója sem rádiózott sokat gyermekkorában, hiszen a fenti ‑ kifogásolható hitelességű ‑ térkép alapján meghozta a száraz, kizárólag gazdasági alapokon nyugvó döntést: Ők feltételezhetően úgy gondolkodtak, hogy ha az NMHH lenti térképe alapján éjszaka kisebb a középhullámú lefedettség, akkor miért is fizetünk érte, hiszen megtakaríthatunk 250 millió forintot az adó időszakos lekapcsolásával!


image005.jpg

2. ábra: A Kossuth Rádió éjszakai lefedettsége a középhullámon az NMHH szerint.

A térkép készítői nem számoltak azzal, hogy éjszaka jobban terjednek a középhullámok, mint nappal.

Forrás: A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság hivatalos honlapja.

A fentiek alapján néhány kérdés egy laikus fejében is felvetődik:

- Miért hagyja az MVTA, hogy a Magyar Rádió Kossuth főadója, a "Nemzet Rádiója" és a "Szavak Ereje" utolsó magyar nyelvű adásként minden este erőtlenül elhallgasson a Kárpát-medencében úgy, hogy közben a szomszédos országok műsorait kielégítő minőségben foghatjuk a határainkon belül?

- Nemzetpolitikailag helyes-e, hogy a nagyszámú román, szlovák, német, szerb-horvát nyelvű adók mellett nincs jelen magyar hang a Kárpát-medencében a középhullámon? Sajnos más frekvenciatartományokban sem sokkal rózsásabb a helyzetünk!

- Székely rokonaink vajon elismerően veregetik-e meg az anyaországbeli testvéreik vállát, amikor este váratlanul elhallgat az egyetlen rádióadó, amely korábban sok székely család estéjét töltötte meg friss magyar hírekkel? A román szomszédainktól ezért biztosan kapunk nemcsak vállveregetést, hanem kézszorítást is! Sőt, cserébe ők még magyar nyelvű külpolitikai adással is megörvendeztetnek bennünket! Aki nem hiszi, járjon utána! "Itt Bukarest, a Román Rádió nemzetközi műsora ‑ magyar és még tíz másik nyelven!" De továbbmegyek: a Román Rádió minden gond nélkül üzemeltet külön adót a Moldovai Köztársaságban élő rokonaik számára is. Ezzel szemben nálunk még a Kossuth-ot is lekapcsolják éjszakára.

- A Kossuth Rádió ultrarövid-hullámú frekvenciáin a belföldi lakossági ellátás 74%-os, az NMHH hivatalos közlése alapján. Középhullámú sugárzással ez 100% (nappal és éjjel is). Akkor hol marad a belföldi lakosság 26%-ának ellátása éjjeli műsorral? (Hozzáteszem, a területi ellátottság Magyarországon mindig számottevően kisebb, mint a lakossági).

- Ki törődik a jelentősebb határon túli, de határ menti magyar területek rádiós ellátottságával? Az NMHH alábbi térképe alapján látható, hogy a Kossuth Rádió határon túli vételi lehetőségei csupán Kassán, Beregszászon, esetlegesen Szabadkán és Nagyváradon adottak, és még ez sem sztereo ellátottság! Miért marad ki Pozsony, Arad, Csallóköz, Bihar nagy része, Délvidék, Drávaszög, Szatmárnémeti térsége az URH-s műsorszórásból? Összehasonlításképpen: Még Jász-Nagykun-Szolnok megyében is nagy számban foghatóak az URH-n szlovák és román állami illetve kereskedelmi rádiók sztereo minőségben. Jász-Nagykun-Szolnok megye pedig az Alföld, ill. kis túlzással az ország közepén fekszik.

image008.jpg

3. ábra: A Kossuth Rádió területi lefedettsége az ultrarövid-hullámú (FM) frekvenciákon.

Ebben a frekvenciatartományban nincs számottevő terjedési eltérés a különböző napszakok között.

Szemmel láthatóan nincs ellátva az ország területének jelentős része, habár – Budapest túlsúlya miatt – a lakossági ellátottság mégis nagyobb arányú, mint a területi.

forrás: a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság hivatalos honlapja.

- Mindezek alapján megfelel-e a nemzetegyesítés politikája alapvető elvárásának az MVTA, NMHH és az Antenna Hungária adóteljesítmény-megállapítási gyakorlata, amikor még a belföldi lakosságot sem képesek ellátni teljes lefedettséggel?

- Válhat-e így Magyarország a Kárpát-medence vezető államává gazdasági és politikai szempontból?

- Felér-e 250 millió forint megtakarítás összevetve ezzel a bődületes nemzetpolitikai melléfogással és presztízsbeli veszteséggel?

Minden éjjel, éjfélkor a Himnusz dallamaival zárul a Kossuth Rádió műsora.

A Kárpát-medence minden magyarjának jogában áll hallani!

Szólj hozzá!

Címkék: rádió kossuth

A bejegyzés trackback címe:

https://iranycsoport.blog.hu/api/trackback/id/tr934941100

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.